Van valami Goranban

Mi a helyzet ezekkel a Goran nevű horvát férfiakkal?  Felejtsük el a teniszt, a Glamour most egy igazi balkáni álompasival, Goran Visnjic-csel találkozik, hogy a Vészhelyzetről, a „The Deep End” című új filmjéről valamint a nőkről faggassa őt.

Egy sakkjátszmával kezdődött: Goran Visnjic versus Madonna. A popkirálynő a „Welcome to Sarajevo” c. filmben figyelt fel a szexis horvát színész magasságára (193 cm) és szemére, és azonnal intézkedett. Mielőtt Goran észbe kapott volna, már Madonnával szemben ült a „The Power of Goodbye” c. videóklipben, és sakkozott a dívával. Mint ahogy minden másra, erre is csak hanyagul megvonja a vállát és legyint, mintha azt mondaná: „Ilyen az élet”, és szemtelenül elmosolyodik.
Nem sokkal a Madonna-videó után  Nicol Kidman és Sandra Bullock mellett  démont játszott a „Practical Magic”-ben, majd Heather Graham oldalán láthattuk a „Committed”-ben, mára pedig George Clooney nyomdokaiba lépve az ER Luka Kovacaként világhírűvé vált. Valamint ebben a hónapban mutatják be új filmjét, a „The Deep End” című thrillert, ahol ővé az egyik főszerep a szexis rosszfiú személyében.
Goranban azonban semmi nincs a rosszkedvű, „sötét” filmszerepeiből. Kíváncsi voltam, vajon milyen lehet a való életben – a hatása alá kerültem. A „férfi talpig kékben” - kék ing, kék farmer, kék edzőcipő – feláll, hogy kezet fogjunk… és egyre magasabb és magasabb lesz. Szó szerint felém magasodik. Talpig férfi. Az a könnyedség amivel a szexisségét kezeli, teszi őt annyira ellenállhatatlanná. Nincs szüksége arra, hogy fitogtassa. Sőt, még ő mentegetőzik, mert utálná a a gondolatot, hogy a szépfiú külseje segítette őt előbbre. „A szép külső nem rossz dolog, de szeretném, ha azért ismernének el amiért megdolgoztam és nem olyasmiért ami pusztán csak genetika.” – mondja.
5 perc Goran társaságában elég ahhoz, hogy rájöjjön az ember, ő nem az a fajta aki hátradől és megvárja, hogy rátaláljon a szerencse. Hihetetlenül ambiciózus és energikus, és nagyon komolyan veszi a munkáját. „Félek attól, hogy túl gyorsan eltelik az élet. Annyi mindent szeretnék csinálni. Nem a siker motivál, inkább az attól való félelem, hogy 80 évesen majd visszanézek és sajnálni fogom, hogy nem értem el mindent amit akartam. Most épp egy forgatókönyvön dolgozom az egyik barátommal, és az az álmom, hogy pár év múlva a vásznon lássam. Szeretnék producerként és színészként és közreműködni bene.” Ennyi munka mellet marad ideje a magánéletre? Egyszer azt olvastam, hogy különös hobbijai vannak, például szeret meditálni a sivatagban. „Szó sincs erről! Ez a meditálós dolog volt a legnagyobb hülyeség amit valaha is olvastam magamról.” – nevet elkeseredésében. „Semmi kifogásom nincs ellene, de még soha nem próbáltam.” Akkor hát ki is az igazi Goran? 29 éves. Horvátországban született, buszsofőr apa és eladó anya gyermekeként. Óránként kb. 6 darab Marlboro Light-ot szív el. Annak idején, a délszláv háború előtt ejtőernyős volt a jugoszláv hadseregben. Nemrég szórakozásból repült a „Blue Angels” nevű amerikai műrepülő csapattal. Hangosan azon töprengek, hogy vajon adrenalinfüggő-e, de ő azt mondja, hogy a sebesség az ami igazán vonzza, mert imádja az az érzést a gyomorban. „Ha bárki felmehetne az űrbe, én lennék az első aki menne.” – mondja.
1999 óta boldog házasságban él egy horvát szobrásznővel, Ivanával. 2 évvel ezelőtt költöztek Amerikába, azóta oda-vissza ingáznak, de igen, mostmár Los Angeles-t is otthonának tekinti. Imádja Ivanát és reméli, hogy valamikor a jövőben majd gyerekeik is lesznek, amikor a munkája lecsendesedik egy kicsit. „Egy színház bárjában találkoztunk, én akkoriban ott játszottam. Bájosnak találtam őt, és egyszer csak azt vettem észre, hogy nős vagyok.” – mondja. „Az egész családja a színészvilágban dolgozik, így nagyon sok színészt ismer. Ivana tökéletes számomra – ő nincs a szakmában, de mindent tud róla.”
Goran nincs oda a csillogó Los Angeles –i életstílusért. „Szeretném megtartani a nyugodt életemet, nem szeretem a felhajtást. A hétköznapi nők tetszenek. Az emberek tudni akarják, hogy egy férfi milyen fizikai tulajdonságokat szeret egy nőben, de számomra nem az a lényeg, hogy az illető milyen ruhát hord vagy hogy néz ki. A kisugárzás az ami a legmegragadóbb, ha például boldog vagy energikus. Az olyan nőket szeretem akiknek van életkedve.” A felesége hogy viseli, hogy a Vészhelyzet óta megnövekedett a női rajongótábora? Nem féltékeny? „Jól tűri, mert tudja, hogy együtt vagyunk, és hogy a sok rajongó a munkámmal jár. Tudja, hogy mindennél jobban szeretem őt. Minden helyzetben nagyon tisztességes vagyok vele és a rajongókkal szemben is. Ha azt érzem, hogy valami kellemetlenség fog történni, gyorsan  próbálok kimenekülni a helyzetből. Nem nagy ügy.”
Azt mondja, hogy nem foglalkozik a hírnevével, de nem is utasítja el. „Minek panaszkodnék? A Vészhelyzet a legjobb dolog ami valaha is történt velem.” Azt mondja, hogy Los Angeles-ben könnyebb elviselni a hírnevet mert az emberek hozzá vannak szokva a sztárokhoz. „Amikor belegondolsz, hogy híres vagy, így reagálsz: Ó, istenem! Elég zavarbaejtő. Fél óráig beszélsz idegenekkel az utcán vagy egy nehéz munkanap után elmész egy étterembe ahol 25 ember bámul miközben eszel. Ez nem természetes, de tudod, hogy ha ezt a hivatást választod,  történhetnek ilyen dolog, ez hozzátartozik.”
Megkérdezem tőle, hogy a mozis visszatérése a „The Deep End”-del vajon egy újabb George Clooney ihlette lépés-e, utalva ezzel arra, hogy tartósan feladja-e a tv-t a mozivászon kedvéért. „Most írtam alá egy négy éves szerződést a Vészhelyzettel, szóval bizos, hogy nem hagyom ott, de nyaranta van időm másban is szerepelni.” – mondja. A Clooney-val való összehasonlítás elkerülhetetlen. Mindketten vonzóak és jóképűek, és életet mentenek.
A tény, hogy  Goran többet keres egy hét alatt  - azzal, hogy eljátssza, hogy életeket ment – mint egy valódi orvos egy év alatt, nem róható fel neki. „A pénz fontos.” – mondja.  „Segíthetsz vele a barátaidnak és a családodnak. Vettem az apámnak egy autót és segítettem az embereken.
Volt versengés közte és George között? Vagy a legjobb barátok lettek? Nos, egyik sem. Csak egyszer találkoztak, a Warner stúdióban, és mint kiderült, George a legkedvesebb fickó Hollywoodban. „Nagyon tudatosan próbáltam az én karakteremet másmilyenné formálni mint a Georgé. Ezt mondta nekem: „Előtted az élet. Ez egy fantasztikus élmény lesz!” Igaza lett.”
Ezzel mindketten felállunk, a fejem csupán az inge harmadik gombjáig ér. Aztán hirtelen kimegy az erő a lábamból és újra le kell üljek. Ő csak lenéz rám, mosolyog és megvonja a vállát – szerintem gondolkodik. ’Ilyen az élet.’

Glamour, 2001 november